Miután Ra Ra elkészítette a teát,leültek,és megitták,majd egy kopogást hallottak:
-Hé,Ra Ra be tudnál engedni?Nem tudom kinyitni az ajtót!-kiabált Sandara az ajtót verve.
Jong Up ideges tekintettel tétlenkedett,de a lány megoldat a problémát:
-Bújj el valahova,mert innen nem tudsz kimenekülni!-javasolta,majd ahogy kimondta a mondatot,Jong Up a szekrénybe bújt,és Ra Ra ajtót nyitott.
-Na,csak hogy itt vagy!Miért zártad magadra az ajtót?-érdeklődött Dara,és amikor meglátta a két csészét arra is furán nézett.
-Aludtam egy kicsit,és bezártam a ajtót,hogy nehogy bejöjjön valaki,és teát készítettem,csak olyan rossz lett,hogy inkább megittam én,nehogy valami bajod essen!-mentette a helyzetet Ra Ra.
-Oké,akkor nincs semmi gond,megértelek,és köszi,hogy aggódtál értem!Megyek fürdeni,viszlát később!-mondta Sandara,és a fürdőszoba felé vette az irányt,hogy vegyen egy frissítő zuhanyt,mielőtt még a hétvégére hazaindul.Ra Ra zihálva futott a szekrényhez,és Jong Up büszkén nevetett rá.
-Akkor azt hiszem nincs itt keresnivalóm...Szia Ra Ra!-köszönt el Jong Up,és már a folyosón volt,de Ra Ra még mindig epekedő szemekkel bámulta,majd visszament,hogy összepakolja a cuccait,és haza utazzon a hétvégére.Megvárta Sandara-t,és a búcsúzás után sietett,hogy elérje a buszt.Felszállt,majd egészen hazáig utazott,Szöul külvárosába.Nem igazán volt ínyére,hogy hétvége legyen,de azért jó kedve volt,mert tudta,hogy a névnapját fogják ünnepelni.Amint belépett az ajtón a kisöccse,Bae Chan fogadta kitárt karokkal:
-Szia noona!Üdvözlünk itthon!-ölelte meg nővérét.
-Annyeong Ra Ra!Hogy vagy?-kísérték beljebb szülei,és leültek ebédelni.Étkezés közben elmesélte,mi újság van náluk a Daishi Táncművészeti Szakközépiskolában,persze kihagyva a tegnapi magánakciójukat Jong Up-al.Felköszöntötték,névnapja alkalmából kapott egy helyes felsőt,és egy új naplót,meg egy kis válltáskát.Örömmel fogadta az eseményeket,és a nap további része egy átlagos otthoni szombat volt.Vasárnap reggelre virradóan Ra Ra kelt a legkorábban.Nyolc órakor már a konyhában volt felöltözve,és egy tejeskávét szürcsölgetett,amíg meg nem szólalt a csengő.Kikukucskált a konyhaablakon,és egy fiú alakját látta a kapu előtt.Jong Up!Nem tudta mitévő legyen,ezért a dolgok közepébe vágva kiment a kapu elé,és fogadta a srácot:
-Szia Jong Up!Hát te?Reggel nyolc órakor,mégis honnan tudod hol lakok?
-Hello Ra Ra!Igen,reggel nyolc órakor,erre jöttem edzeni,és Sandara mondta,hogy hol talállak!-vágta rá magabiztosan.-Nincs kedved eljönni velem futni?
-Jövök,csak felveszem az edzőcipőmet!-mondta Ra Ra,és beszáguldott a lakásba.Látta,hogy Bae Chan is fent van,így informálta kisöccsét:
-Hé öcsi,elmegyek futni,mondd meg anyáéknak,hogy ne keressenek,mert edzek!-mondta a kis lurkónak,majd örömmel kilépett az utcára.
Kocogni kezdtek Jong Up-al,majd Ra Ra kérdőre vonta:
-Hé Jong Up,mégis hogyhogy megkérdeztet,hol lakok?
-Csak úgy,nem tudom!Hogy a futáshoz keressek magamnak társat,mert jobb ketten,mint szólóban,nem?
-Igen,még nem edzettem,mert nem vagyok túl sportos alkat!Ne csodálkozz,ha lassabb a tempóm!-vetette oda szégyenlősen Ra Ra.
-Már miért lenne baj?Én is csak egy hete futok minden hétvégén,szóval ez a harmadik alkalom!Amúgy is,szerintem jó vagy ahogy vagy!-bókolt Jong Up.
Ra Ra nem szólt semmit,csak amikor egy másik nyugodtabb utcában futottak tovább,elmosolyodott.Jong Up ismét megtörte a csendet:
-Hé,tudom,hogy ez fura vagy hirtelen kérdés,de nem szeretnél a barátnőm lenni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése