*olvasás közben ajánlom hallgatni*
Dara még fél percig volt maga alatt,majd a háttérben folyó dolgokról érdeklődött,miután elszakadt Yong Guk-tól,de még mindig egymás mellett álltak:-Hé,oppa,miért verekedtél össze Zelo-val?
-Hát ez hosszú sztori.Gondolom nem akarod,hogy évekig meséljek.A lényeg,hogy megleckéztettem.-mondta határozottan.
-De,kérlek mondj igazat,mert akkor miért hívtál félre,és miért öleltél meg,azt meg pláne nem vágom,hogy miért verted szét Zelo-t?Nagyon rejtélyes vagy.-puhatolózott Dara.
-Hé,Sandara,Yong Guk,gyertek enni sütögetünk!-kiáltotta Jong Up,Yong Guk felsóhajtott,és maga elé mosolygott,hogy nem kellett magyarázkodnia.Gyorsan loholtak,ahol már mindenki a tűz körül ült,és az ebédjüket készítették.Zelo komoly arccal forgatta a nyársát a tűz fölött,és az ellensége is minél távolabb igyekezett ülni.Sandara helye Yong Guk mellett volt,míg Ra Ra és Jong Up vidáman szemezgettek,de alig észrevétlenül.Chae Rin is vidám volt,egyedül Zelo arca volt elkenődött a szeme alatt egy hatalmas lila folttal.Morgott egyet,felkelt,és elment az erdőbe sétálni.Egyedül.Csak rugdosta a köveket,végül felmászott egy alacsonyabb fára,és onnan szemlélte a leveleket,ahogy lehullanak.Elég bent volt már,és csak a felsőjén díszelgő feliratokat bámulta.Szomorúan nézett a távolba,és egy ember alakra lett figyelmes.Ijedtében leesett az őt tartó ágról,és beütötte a derekát,háttal landolt az avarba.
-Hát te?Ki vagy?-mondta csillagokat látva.
-Én vagyok az,Dara,csak visszahívlak a helyre,mert már kezd sötétedni,és el nem tudtam képzelni,hogy mit keresel itt már vagy kettő és fél órája!Hallod,menjünk vissza!-mondta a lány,és Zelo kezét megfogva segítette feltápászkodni.
-Tessék,itt a telefonom!Nézd meg,miket írtam!-nyújtotta át az androidos készüléket a srác.
-Nem kell,hagyj!Csak nem akarom,hogy összetalálkozz valami vadállattal,mert rendes vagyok,ezért hívtalak vissza!Itt a telefonod!-dugta vissza Zelo zsebébe.
Csöndben sétáltak vissza,és amint visszaértek a helyre,érezte a többi csapattag,hogy feszült a hangulat.Sandara bemászott a sátrába,és a fülhallgatóját feltéve elszunyókált hosszú időre.Ra Ra mellette volt,aki naplót írt.Közel két órája csend volt a csoport tábora körül,beköszöntött az este.Nagyon éhesek voltak,a nyársalós étellel nem igazán laktak jól.Chae Rin az erdőbe ment fáért,aki közben Ra Ra-t elhívta segítségül.Jong Up és Zelo a sátorban fagyoskodtak,és a Kpop legújabb információiról beszéltek.Azon gondolkoztak,hogy a fociban ki a legjobb,hányták-vették a világ sport eseményeit.Annyira belemerültek a témába,hogy azt is alig vették észre,hogy a lányok visszaérkeztek,és ők is témát nyitottak a szomszédos sátorban.Sandara a lányok sátra mögött gubbasztott a sötétben,és sírt.Halkan,a kedvenc párnáját ölelgetve.Yong Guk miután kész lett a tűzrakással,odament a sátor mögé,és szó nélkül a tűz köre ültette Darát,szorosan maga mögé.A lány belül úgy érezte,hogy szégyen,hogy ezen rágódik,pláne Yong Guk előtt.A tűz melegítette a lábukat,Yong Guk a kezét Dara vállára téve fejezete ki a lány iránt érzett gondolatait.
-Sandara figyelj,tudom,hogy volt még egy befejezetlen ügyünk ebéd előtt.Csak azzal akartam folytatni,hogy,mit szólnál,ha a....ha a....ha a barátnőm lennél?-nyögte ki nagy nehezen.
Mielőtt a lány választhatott volna,mögé lopózott,és átölelte hátulról,a fejét Dara vállán pihentetve.
-Akkor mit szeretnél?-folytatta a srác.
-Ha komolyan gondolod,és márpedig úgy érzem,akkor igen,beleegyezek!-szorította magához egy forró öleléssel Yong Guk-ot,aki lágyan megcsókolta.
-Látod,ilyen komolyan gondolom!-búgta romantikusan,és megint megölelte,a kezét átfonta Sandara derekán,és így romantikáztak tovább,ketten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése