Elérkezett az a nap,amikorra a próbát beszélte meg Jong Up és Ra Ra.Egyben a lány névnapja is volt,de nem verte nagy dobra,nem szólt semmit e dologról.A kollégium a suli mellett volt,így csak sétálni kellett a táncteremig.Ra Ra már hangokat hallott kiszűrődni.Azt hitte,hogy egy másik páros gyakorol éppen,de tévedett.Jong Up ült a padlón,és a magnót indította be.
-Áh,szia Ra Ra!Pont most érkeztem,jól időzítettél!-mosolygott.
-Üdvözöllek Jong Up!Hogy kezdjünk neki a táncnak?Nincs semmi ötletem!
-Heh,ez miatt ne is aggódj!Bízd a tánc királyra,Moon Jong Up-ra!-nevetett.
A fiú valóban tehetséges táncos volt,és pillanatok alatt fogott az agya.
-Na valami már eszembe jutott...Kérdés,hogy neked is tetszik-e-tűnődött.
Ra Ra bólintott egyet,annak jeléül,hogy kezdhetik.Jong Up átfonta a kezét a dereka a lány körül,és lassúzni kezdtek.Jong Up megpörgette partnerét,és visszahúzta magához,majd újra megpörgette,és szinte már a földre hajlott,de Jong Up elkapta,és vissza húzta magához.Kissé begyorsítottak,és a végén összetették a fejüket,és mindketten széles mosollyal fejezték be az első próbát.Még kétszer elpróbálták,majd a fiú felszólalt:
-Figyelj Ra Ra!Tudom,hogy ma van a névnapod,és gondoltam hozok egy kis meglepetést!-kedveskedett,majd átadta a szép karkötőt,és a csokoládét.
-Tyűha Jong Up!Ez igen!Milyen figyelmes vagy!-kedveskedett Ra Ra.
-Akkor örülök,ha tetszik a meglepetésem!-vakarta tarkóját,és a szavak közepébe vágott:-Még lenne itt valami!-sóhajtotta.
Odaszaladt az ajtóhoz,és gyorsan rázárta a kulcsot.Ketten voltak,így adott volt az alkalom.Ra Ra cseppet sem értette,miről beszél a srác.Csak tágra nyitott szemekkel nézte,ahogy visszajön mellé,és törökülésbe vágja magát,mint ahogy a lány.Vészesen közel ült hozzá.Jong Up kereste Ra Ra tekintetét,és amikor végre egymás szemébe néztek,és elérkezett a várva várt pillanat:
-Ra Ra,én már több,mint egy éve várok rád...-lihegte izgatottan,majd megcsókolta.Egy rövid,de annál szenvedélyesebb csók volt.Miután ajkaik ketté váltak,Jong Up a mellkasára tette Ra Ra arcát,s erősen magához szorította.A lány szóhoz sem jutott az "ajándék" után,de nagyon örült.Érezte,hogy ez az ő napja.Azt sem tudta,hogy mit tegyen hirtelen,olyan boldog volt.Meg akarta ölelni Jong Up-ot,de helyette leteperte a földre,olyan sebességgel cselekedett.Erre hirtelen mindketten hatalmas nevetésben törtek ki.Majd felálltak.
-Szerintem mára hagyjuk a próbát,és gyere fel a szobámba,készítek valami teát,úgyis hűvös van,nem?-ajánlkozott Ra Ra.
-Oké,örömmel veled tartok!-zihált Jong Up,és legbelül angyalszárnyakat növesztett,és az égben szállingózott.
Visszavitték a portára a magnót,meg a teremkulcsot,és a kollégium felé vették lépteiket.Felvágtattak a lépcsőn,miközben Ra Ra erősen szorongatta a névnapi ajándékát,bár tudta,hogy az igazi ajándéka az volt,amikor megcsókolta őt Jong Up.Kinyitotta a lakás zárját,és szerencsére Sandara valahol máshol volt,így nyugodtan tölthették kettesben az időt.Ra Ra felforralta a vizet,majd amikor kitöltötte a csészékbe,kissé megégette a kezét s forró tárgy miatt,és Jong Up egyből felkelt a székről,és átvette a munkát,majd Ra Ra felé fordult:-Jól vagy?Várj egy pillanatot!-szólt,majd egy kis vizes zsebkendővel borogatta a sebet,és adott rá egy lágy puszit.
-Igen,remekül érzem magam...Tudod,igazából én is jó ideje gondolkozok arról,hogy mi lenne,ha te és én..-mondta tiszta szívéből Ra Ra,de a mondat végét elharapva Jong Up újra megcsókolta a lányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése